Az emberi nem felajánlása Jézus Szent Szívének
(XI. Pius pápa által)



Ó édes Jézus,
az emberi nem Megváltója,
tekints reánk,
kik oltárod előtt alázatosan leborulunk.

Tieid vagyunk, tieid akarunk lenni.
Hogy azonban Veled szorosabban egyesülhessünk,
íme ma mindegyikünk fölajánlja magát
szentséges Szívednek.

Sokan téged meg sem ismertek,
mások parancsaidat megvetették
és eltaszítottak maguktól Téged.

Könyörülj mindezeken,
ó jóságos Jézus,
és öleld valamennyit legszentebb Szívedhez.

Légy Királya, ó Urunk,
nemcsak a hívőknek, akik sohasem pártoltak el Tőled,
hanem a tékozló fiúknak is, akik elhagytak.
Add, hogy mihamarabb visszatérjenek az apai házba
és éhen-szomjan el ne pusztuljanak.

Légy Királya azoknak is, akiket tévedés tart fogva,
vagy szakadás választott el.
Hívd vissza őket az igazság szolgálatára és a hit egységébe,
hogy rövidesen egy akol legyen és egy pásztor.

Légy Királya mindazoknak, akik még a bálványimádás és az iszlám sötét árnyékában ülnek,
s ne vonakodjál őket a Te világosságodba és országodba elvezetni.
Tekints végül irgalmas szemmel annak a népnek fiaira, amely sokáig választott néped volt.
Az a vér, amelyet egykor magukra kívántak, hulljon reájuk is, mint a megváltás és az élet keresztsége.

Adj, Urunk,
egyházadnak
biztos és teljes szabadságot,
minden népnek békét és rendet.
Tedd, hogy az egész földkerekség
egy szózattól visszhangozzék:

Köszöntsük az isteni Szívet,
amely által üdvösségünk támadt;
dicsértessék
és áldassék mindörökké.

Ámen.





Engesztelő ima a Szent Szívhez
(XI. Pius pápa, 1928. május 8.)

Édes Jézus, kinek túláradó szeretetét az emberek iránt nagy hálátlanul annyi nemtörődömséggel, hanyagsággal, megvetéssel viszonozzák, íme, mi oltáraid előtt leborulva, különös tisztelettel kárpótlást akarunk nyújtani az emberek bűnös közönyösségéért és a sérelmekért, amelyekkel szerető Szívedet mindenfelől illetik.

Azonban megemlékezünk arról, hogy valamikor mi is ily méltatlan magatartást tanúsítottunk, azért mélységes fájdalomba merülve először is magunk számára kérjük irgalmadat.

Készek vagyunk önkéntes engeszteléssel elégtételt adni nemcsak a magunk bűneiért, hanem mások vétkeiért is, akik ez üdvösség útjától messze eltévedve hitetlenségükben megátalkodott szívvel, Hozzád, a pásztorhoz és vezérhez, szegődni nem akarnak, avagy a keresztségi fogadalmat lábbal taposva, a te törvényeid édes igáját lerázzák.

Mindezeket a szánandó bűnöket összesen és általában kiengesztelni törekszünk, egyenként pedig jóvátenni akarjuk: az életmód és az öltözködés fényűzését és szemérmetlenségét, a romlottság számtalan tőrvetését az ártatlanok lelkére, az ünnepnapok megszegését, a te nevedre és szentjeidre szórt káromlásokat, a te földi helytartód és a papi rend gyalázását, magának az isteni szeretet szentségének mellőzését vagy hajmeresztő szentségtöréssel illetését, végül a népek hivatalos vétkeit, amelyek a te általad alapított Egyház jogaival és tanító hivatalával szembeszállnak.

Ó, bárcsak lemoshatnánk ezeket a bűnöket saját vérünkkel!

Most pedig a megsértett isteni méltóság kárpótlására felajánljuk neked ugyanazt az elégtételt, melyet te egykor az Atyának a kereszten bemutattál és oltárainkon naponkint megújítasz, a Szűzanyának, minden szentnek és a jámbor híveknek jóvátételeivel együtt és szívből megígérjük, hogy magunk és mások régi bűneit, úgyszintén nagy szereteted semmibevételét ezentúl erős hittel, tiszta erkölccsel, az evangéliumi törvény, különösen a szeretet parancsának tökéletes megtartásával, amennyiben rajtunk áll, és a te kegyelmed megsegít, jóvátesszük; másrészt minden téged érő sérelmet erőnk szerint megakadályozunk és a te követésedre minél több embert megnyerünk.

Fogadd, kérünk, kegyes Jézus, az engesztelő szent Szűz Mária közbenjárására ezt az önkéntes engesztelő hódolatot és tarts meg minket hűségesen köteles szolgálatodban mindhalálig a végső kitartás nagy kegyelmének erejével, hogy valamennyien eljussunk végül abba a hazába, ahol te az Atyával és a Szentlélekkel együtt élsz és uralkodol, Isten, mindörökön-örökké.

Amen!